Skip to content

Durva jogsértések a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft-nél

2017. január 16.

Az előző írásunkban vázolt állítások, beigazolódni látszanak, – a Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Egyesület (Jogvédő Szervezet) országos elnökéhez, a sokszor televízió képernyőn is látható Vajda Attila vezető jogvédőhöz, ismeretlen személyek által, zárt borítékban eljuttatott iratokból fény derült arra, hogy a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft-ben zajló események, kimeríthetik a súlyos költségvetési csalás bűntett gyanúját. Ezen iratok alapján tett feljelentést 2016. december 21-én a Jogvédő Szervezet a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztályán.

A Jogvédő Szervezethez idén beérkezett határozat értelmében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága vette át az ügyet, miután tudomásukra jutott a költségvetési csalás gyanúja.

A feljelentés alapján a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője Becker György László 2016. augusztus 2-án a 12/2016. számú ügyvezetői utasítással felfüggesztette a Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatát, amelynek megléte a társaság cégbírósági bejegyzésekor közhasznú minősítés feltétele.

A Kft. a feljelentő jogértelmezése szerint elveszítette a közhasznú minőséget, ennél fogva jogosulatlanul veszi igénybe a Kft. munkavállalóinak bérköltségére a 100%-os állami támogatást, így felmerül a költségvetési csalás bűntett gyanúja. – A feljelentés melléklete tartalmazta azon iratokat, fejlécet, aláírást, egyéb hitelesítést és dátumot nem tartalmazó – táblázatot, amely a Főkefe Nonprofit Kft. munkavállalóinak neveit és béradatait tartalmazza, 100 %-os állami támogatás megjegyzéssel ellátva.

A feljelentő szerint, a Főkefe több munkavállalója jelezte, hogy 2016 nyarán szerződést írtak alá arról, hogy több hónapot a Főkefe telephelyén kívül, Hajdúnánáson, a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. telephelyén teljesítik munkájukat.

Az érvényes szabályok szerint, a Főkefe Nonprofit Kft. telephelyén kívül végzett munkára szintén nem vehető igénybe törvényesen a 100 %-os állami bértámogatás, így ez esetben is felmerül a költségvetési csalás bűntett gyanúja. A fentiek igazolására a feljelentő szintén munkavállalók neveit és béradatait tartalmazó táblázatokat mellékelt.

Becker György László feltehetően úgy köt több – meg nem nevezett személlyel – 500.000 Ft/hó értékben megbízási szerződéseket mind a Főkefe Nonprofit Kft-nél, mind pedig a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft-nél, hogy a megbízottak nem, vagy csak minimális mértékben végeznek munkát a cégnél. A feljelentő szerint e cselekmény is felveti a költségvetési csalás bűntett gyanúját. – A vezetőség a bejelentés szerint, bekamerázta a Főkefe Budapest XIV. kerület, Laky Adolf utcai épület folyosóit, ami a feljelentő szerint törvénytelen.

A Btk. 396. § szerint költségvetési csalást az követ el, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, vagy költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Az állami bértámogatásra jelen ügyben, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 237/2017. (XI.16.) Kormányrendelet ad alapot, melynek 21. § (6) bekezdés b.) pontja rendelkezik 100 %-os bértámogatásról a közhasznú tevékenység esetére. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdés ad) pontja kifejezett tilalmat fogalmaz meg a munkaszerződéstől eltérő munkáltatónál történt munkavégzésre.

Tekintettel a Be. 36. § (2) bekezdés d) pontja alapján a költségvetési csalás bűntett nyomozására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezik hatáskörrel, ezért a feljelentést áthelyezték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe.

A FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. MMK (megváltozott munkaképességű státuszú) munkavállalói létszáma mintegy 100 fővel csökkent 2016. december 1-től 2017. január 1-ig bezárólag – a telephelyek felszámolásával és a társaság vezetője által elrendelt létszámstop következtében.

B.M.

/folytatjuk/

Vizsgálatot kért a Jogvédő Szervezet

2016. augusztus 3.
A Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezet döntött amellett, hogy górcső alá veszi Magyarország valamennyi büntetés-végrehajtási intézetét. Harcol minden megalázó és emberi méltóságot sértő intézkedés ellen.
Ugyanakkor hangot fog adni mindig úgy a sajtó előtt, mint más civil szervezetek előtt, hogy a büntetés-végrehajtásban milyen embertelen, sok esetben súlyos, emberi jogokat sértő történések “kapják fel fejüket”.
 
A Jogvédő Szervezet többször szembesült olyan büntetés-végrehajtási személyi állományú dolgozókkal, akik sokszor a szadista hajlamukat kiélve, sokszor az intézetparancsnok(ok) ehhez teret is engedve történhetnek meg a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben jogsértő és embert megalázó gaztettek.
 
A fogva tartási körülményekkel kapcsolatosan harcot folytat, – igény szerint bíróságon, kártérítési eljárásokban képviseli a fogvatartotti állományt.
 
Amennyiben bárkinek problémája akad, úgy a 06-20-509-98-76-os segélykérő telefonszámon bejelentést tehet, valamint a központi e-mail címünkre: polgarijogvedo@gmail.com, illetve a 1078 Budapest, Garay u. 45. 3. emelet 318. irodába küldhetik leveleiket.
Mellékeljük a Jogvédő Szervezet a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Felkai László úr részére megküldött levelét.
Szolnoki panasz 1.o.jpgSzolnoki panasz 2.o.jpg

Köszönet a Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezetnek

2016. június 14.

Segítség a BKV munkatársainak

2016. március 9.

Tisztelt BKV Munkatársak!!!!

Az MPNJSZ sajnálattal értesült azon tényről, hogy a BKV-nál megkezdődött a munkavállalók csoportos létszámleépítése.
A Jogvédő Szervezet megdöbbenve tapasztalja azon tényt, hogy a BKV-nál működő szakszervezetek a munkahelyek megtartása érdekében semmit nem tesznek, tagjaik érdekképviseletét most már igazoltan nem látják el, erre maga a csoportos létszámcsökkentés a bizonyíték.
http://www.origo.hu/…/20160302-elkezdte-ertesiteni-a-kiruga…

A Jogvédő Szervezet munkavállalók munkajogi képviseletében nagy tapasztalattal rendelkezik, komoly munkajogi ismerettel és gyakorlattal bíró jogászokkal dolgozik együtt.
Felajánljuk segítségünket a létszámleépítéssel érintett kollégáknak, keressék Szervezetünket a honlapon található telefonszámunkon (06-20-509-9876).

Vajda Attila Elnök

A Magyar Paralimpiai Bizottság rejtélyes ügyei

2016. február 17.

Kovács Brigitta, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) sportgazdasági vezetője, még tavaly júniusban munkaügyi pert indított munkáltatója ellen, a Gömöri Zsolt által vezetett Magyar Paralimpiai Bizottság ellen, amiért az rendkívüli felmondással kívánt tőle megválni.

Kovács Brigitta kép7.jpg

Kovács Brigitta interjút ad

A tárgyalás márciusban folytatódik a tanúk, Gömöri Zsolt és Szabó Kristóf meghallgatásával. – Az ügy politikai vonzatára való tekintettel a kereset benyújtásához és a jogvita lefolytatásához a független, Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezet (MPNJSZ) nyújt segítséget. – A munkaügyi perrel kapcsolatban Vajda Attila a szervezet, vezető jogvédője nyilatkozott.

A Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezet még 2016. január 27. én adta be a Munkaügyi Bírósághoz a keresetet, annak okán, hogy Kovács Brigitta munkaviszonyát a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) rendkívüli felmondással megszüntette. – Kovács Brigitta, szervezetünk segítségét kérte a jogsértési ügyben, mert attól tartott, hogy a peres eljárás következtében politikai támadások érhetik.  – Nyilatkozott Vajda Attila vezető jogvédő, aki a február 11. – i beadványában indítványozta az MPB elnöke, Gömöri Zsolt és jelenlegi alelnöke, Deutsch Tamás tanúként történő meghallgatását.

A vezető jogvédő, több izzasztó kérdést kíván feltenni az MPB elnökének például arra vonatkozóan, hogy mire alapozza azon állításait, hogy a felperes kiszolgáltatott olyan információkat, amelyek a médiában megjelentek. – E mellet, még számos kérdés vár megválaszolásra, amely tisztázhatja Kovács Brigitta igazát. – Tette hozzá Vajda Attila.

DSC02495.JPG

Vajda Attila vezető jogvédő munka közben

A munkaviszony rendkívüli felmondását a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Gömöri Zsolt korábban azzal magyarázta, hogy Kovács Brigitta, az MPB sportgazdasági vezetője szivárogtatott ki – többek között a végtörlesztésekre és a támogatásokra vonatkozó adatokat a sajtó számára.   –  A vádat, Kovács már egy korábbi, 2015. májusi RTL Klub kamerák előtt adott nyilatkozatában is cáfolta. Tekintettel arra a tényre, hogy egy szöuli utazásról hazaérve ő már a kirobbant botránnyal szembesült, a gyanúsítás alaptalan – mondta el a jogvédő, Vajda Attila.

 

 „De ha kiszolgáltattam volna az MPB – vel kapcsolatos, a sajtóban megjelent információkat, akkor sem követtem volna el törvénybe ütköző cselekményt, mert az MPB egy közhasznú szervezet, ily módon a támogatásokra vonatkozó információk is nyilvánosak.” – Nyilatkozott Kovács Brigitta egy televíziós interjúban.

Habár a visszaéléseket nem Kovács Brigitta szivárogtatta ki, a könyvelésben szereplő adatok pontosak és azok azt mutatják, hogy a finanszírozásból a vezetőség nem a paralimpikonok helyzetét jobbította, hanem saját luxuskörülményeik javításán szorgoskodott.  – „Nem állítottam olyasmit, amit ne tudnék iratokkal is igazolni.” –  Mondta az MPB sportgazdasági vezetője.

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) alelnöke, Deutsch Tamás javaslatára a szervezet kifizette Gömöri Zsolt elnök lakáshitelének hárommillió forintos végtörlesztését, de nemcsak a bizottság elnöke, hanem három munkatársa is kapott végtörlesztési támogatást az elnökség döntése alapján. Egyikőjük Gömörihez hasonló módon jutott pénzhez, míg ketten kamatmentes hitelt kaptak.  A végtörlesztések támogatásai kilencmillió forintba kerültek összesen.

Gömöri ellen, csalás és hűtlen kezelés vádjával nyomozást indított a Nemzeti Nyomozóiroda az MPB szervezet vagyonával kapcsolatosan, amit a rendelkezésre álló adatok alapján sikkasztásra módosítottak szeptemberben – jelenleg az ügy, vád-előkészítési szakaszba van.

Kovács Brigitta, MPB ellen elindított perét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 2016. március 17. én 13 – órakor tárgyalja a (1027 Budapest, Tölgyfa utca 1-3.), 121 – es számú tárgyalóteremben.

Nem hétköznapi munkaügyi per előtt állunk – mondta el Vajda Attila, majd folytatta – az ügy, előzményei miatt, jelentős érdeklődést kelthet az emberekben, tekintettel az előzményekre – hiszen az MPB körül 2015 májusában kirobbant botrány politikai vetülete miatt, a magyarországi sportágazatok finanszírozásával és a vezetők elszámoltatásával kapcsolatos kérdések is felmerültek.

Kovács Brigitta a Hír Tv-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ha az ügy miatt nem is dolgozhat tovább a Magyar Paralimpiai Bizottságnál, a saját becsületét mindenáron megvédi hazai és nemzetközi szinten is.

Az MPB botrány előzményei és okai, a múlt évre vezethetőek vissza.

Bár a sportolók tavaly nem voltak egységesek az ügy megítélésben, többen közülük azt akarták, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetése mondjon le a botrányai miatt. – „Sokan nem mernek beszélni a Magyar Paralimpiai Bizottság berkein belül, mert félnek a kirúgástól…” – Nyilatkozott egy ATV- ben adott interjúban Kovács Brigitta.

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) által, Deutsch Tamás alelnök javaslatára kifizetett lakáshitelek végtörlesztésének kifizetését azon jogszabály alapján tették, amely szerint a munkaadók hét és fél millió forintig adómentes támogatást adhattak dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre.

Gömöri szerint azért volt erre szükség, mert a bizottság munkatársai a devizahitel terhe miatt nem tudtak megfelelően a munkájukra koncentrálni. A vezetőség szerint szabályosan és etikusan jártak el, ráadásul nem állami pénzből, hanem szponzori adományokból és más bevételeikből költöttek a végtörlesztésre.

Mató Gyula paralimpikon vívó szerint nem az a baj, hogy a bizottság elnöke kifizette a lakáshitelének végtörlesztését, hanem hogy mindezt a sportolók pénzéből tette, miközben ők gyakorlatilag napról napra élnek. – Ami történt, az már „a pofátlanság határát is túllépte”. Gömöri Zsolt szerint „hazug lejáratási kísérletről van szó”.

Az elnökség nem személyekről szavazott, amikor a vezetőség lakáshitel törlesztéséhez pénzt lehetővé tette, hanem arról, hogy élünk-e a törvény adta lehetőséggel – válaszolt Gömöri arra a fölvetésre, miszerint az igazán bajban lévők mellett rajta miért kellett segíteni, tekintettel arra, hogy a 2012-es paralimpiai sikerek után tizenhétmilliós prémiumban részesült, ráadásul elnöki és sportszakmai igazgatói tisztéért tisztességes fizetést kap.

Pár nappal később felügyelőbizottsági vizsgálat indult – Gömöri tulajdonképpen maga ellen rendelt el vizsgálatot – részben a végtörlesztések ügyében, részben, mert két munkatársával áprilisban Mexikóba utazott egy olyan erőemelő-versenyre, amelyen nem vett részt magyar parasportoló. A bizottság állítása szerint ennek költségeit a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság állta. – Az Index információi szerint egyébként az elnök havonta bruttó másfél millió 600 ezer forintot keres.

Május 12-én Gömöri bejelentette: visszafizette a devizahitelének végtörlesztésére felvett hárommillió forintos támogatást az MPB részére. Azt mondta: annak ellenére döntött így, hogy szerinte 2012-ben jogszerűen vette fel a vissza nem térítendő támogatást, hiszen ez a lehetőség akkor minden köztisztviselőt megilletett, ő pedig nem tett mást, csak élt a lehetőséggel, és ennek megfelelően hozta meg a döntést a szervezet elnöksége is. Arra az újságírói kérdésre, hogy az MPB elnökségének hasonló juttatásban részesült tagjai szintén visszafizették-e a támogatást, Gömöri nem felelt egyértelműen. Annyit mondott: az elnökség tagjainak nem munkáltatója a Magyar Paralimpiai Bizottság .

Közben azonban az is kiderült, hogy a bizottság 2010 és 2014 között épp az elnök cégétől bérelt autót összesen 2,9 millió forintért. Az autót 2014 elején ellopták, ezért az MPB hárommillió forint kártérítést adott Gömöri cégének. Az elnök cége úgy kapott hárommillió forint fájdalomdíjat, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv szerint a lopási kár ennek pont a fele, másfélmillió volt. Az RTL Híradó birtokába jutott másik dokumentum szerint 2014-ben az MPB csaknem tízmillió forintért vett egy autót is.

A paralimpiai sportolók felháborítónak tartották az indokolatlan költekezést és az események hatására tavaly petíciót is írtak, amelyben lemondásra szólították föl az elnökséget, ám ennek  nem volt eredménye. – Ha a bizottság a támogatások és szponzori pénzek nagyobb hányadát arra fordítaná, amire azt kapja a szervezet, vagyis a paralimpikonokra, akkor talán botrány sem robban ki.

Korábban Magyar Paralimpiai Bizottság álságos módon a sportolók kiábrándító anyagi körülményeiről adott hírt: „Világklasszis paralimpikonoknak vannak napi megélhetési gondjaik a méltatlanul alacsony havi támogatás következtében.” A londoni paralimpián érmet nyert sportolók készültek úgy a játékokra, hogy napi szinten nélkülöztek, jelentős lemondással tudták vállalni a napi felkészülést, az azzal járó költségeket.

A helyzet azóta sem javult. Vannak sportolóink, akik csak az edzőtáborban jutnak megfelelő táplálékhoz, mert a havi méltatlanul alacsony támogatásból legfeljebb naponta egyszer tudnak megenni egy párizsis zsömlét vagy egy pár virslit. Elvétve akad olyan paraversenyző, aki nem kényszerül arra, hogy a napi edzések mellett nyolc-tíz órát dolgozzék, és nem a megélhetésért, hanem a túlélésért” – írta tavaly márciusi közleményében az MPB.

Mató Gyula paralimpikon vívó szerint nem az a baj, hogy Gömöri kifizette a végtörlesztését, hanem az, hogy az ő pénzüket használta erre. Mató azt mondta: a 2012-es londoni játékok előtt megvonták a jutalmakat a sportolóktól. „Az épekhez képest a felére vették le” – mondta a vívó. Az volt az indok, hogy ezt az összeget be fogják építeni a támogatási, illetve az ösztöndíjrendszerbe. „Ehhez képest nulla forintot kaptam London óta” – tette hozzá.

„Sok sportoló megélhetése múlik azon, hogy kapja-e ezt a támogatást vagy sem. Sokan saját zsebből fizetik a felkészülésüket, nekem is azon kell gondolkodnom, hogy melyik csekket ne fizessem be csak azért, hogy edzésre tudjak járni” – mondta a paralimpikon.

A petíciót azért írták, mert a sportvezetés nem képviseli a sportolókat úgy, ahogyan kellene – közölte Mató hozzátéve, hogy a petíciót nem mindenki írta alá – szerinte azért, mert megfélemlítették őket, például azzal, hogy nem mehetnek Rióba 2016-ban. „Hiába kvalifikálom magam, ha a MPB nem kandidál nevez” – mondta a vívó. Hozzátette: ez nem politikai támadás: egyszerűen, ami történt, már „a pofátlanság határát is átlépte”.

Az MPB tavalyi gyűlése után a testület közleményt adott ki, mely szerint a parasportolókat, a fogyatékosok sportjában dolgozó edzőket, vezetőket és közvéleményt megtéveszteni szándékozó, részletesen megkonstruált, hazug lejáratási kísérletről van szó. – A paralimpikonok azonban ezt másként látják – Pásztori Dóra kétszeres aranyérmes paralimpiai úszó, egy közösségi oldal bejegyzésében szintén emberileg és erkölcsileg is alkalmatlannak nevezete az MPB vezetőségét.

Garami  Gömöri Zsoltot lemondásra szólította fel a paralimpiai úszó és azt írta – „Nem az a baj, hogy hazudtok, hanem az a baj, hogy a paralimpikonokat degenerált hülyének nézitek, akik nem képesek saját véleményt alkotni és akiket csúnya gonosz emberek folyamatosan manipulálnak és félrevezetnek. Értelmes gondolkodó, felnőtt emberek vagyunk, akik tények dokumentumok és információk alapján saját véleményt alkotunk rólad és az elnökségről. Ezt megkonstruált hecckampányként, politikai támadásként beállítani remek kommunikációs fogás, csak épp nem igaz.”

A botránnyal kapcsolatos utolsó emlékezetes MPB sajtótájékoztatón Gömöri az általa „hazugnak és lejáratónak” nevezett tizenhét vádpontot tételesen tagadta, majd a közleménye felolvasása után pedig – anélkül, hogy kérdezni lehetett volna tőle – viharos gyorsasággal távozott. (forrás:RTL  Klub)

A sportolók teljesítményét nagyban befolyásolja az, hogy milyen körülmények között kell edzeniük, hogy elegendő pénz jut – e megfelelő táplálkozásra, a rezsijük kifizetésére. –   Továbbá a sportolók pszichés állapotára az is hatással van, hogy mennyire igazságos velük az a szervezet, amely versenyekre küldi sportolóit.

Kovács Brigitta munkaügyi pere kapcsán egy lavina indulhat el akár rendszer szinten a profi sport területén, hiszen a támogatásokkal és finanszírozással kapcsolatos visszaélések a sportolók meglátása szerint nem egyedülállóak sport szövetségi szinten. Az is nyilvánvaló, hogy ha valaki útban van a hatalom számára, azt egyszerűen félreállítják, eltávolítják még akkor is, ha a munkáját rendesen végzi.    (Forrás; RTL Klub)

B. M.

Kaotikus állapotok a magyarországi migráns helyzetben

2015. szeptember 3.

Több, mint 50 napja érkeztek hazánkba különböző országokból menekültek: afgánok, pakisztániak, szíriaiak, irakiak, sri lankaiak , líbiaiak és arab nemzetiségűek.

20150902_193120

Keleti-pályaudvar

Ezek az emberek menekültként lépték át Magyarország határait. Többségük a térségükben dúló háborúk, illetve faji és etnikai üldöztetések elől, az életük megóvása érdekében menekültek el saját országukból. Úti céljuk nem hazánk volt, hanem Nyugat-Európa. A déli határszakaszon ugyan kerítéssel próbálták megakadályozni a menekültek áradatát, de mint azt a gyakorlat is bebizonyította, még a „Nato-háló” sem fogta vissza őket. Szerkesztőségünk több napon át – mint megannyi más sajtóorgánum – foglalkozott ezzel a kérdéssel. A tranzitzónákban rekedt menekültek több héten keresztül teljes kiszolgáltatottságban – egy új élet reményében, illetve saját életük megóvásáért vállalták, hogy menekültként saját hazájukból eljöjjenek. A nagy menekültáradattal az „Orbán-kabinet” nem tudott emberi és ésszerű határokon belül megoldásokat találni, a kormány külön kérése az volt, hogy a társadalmi civil szervezetek vegyék ki részüket a menekültek segélyezésében, illetve más egyéb a migrációt érintő kérdésekben. A Keleti-pályaudvar egy olyan hellyé vált a migránsok körében, ami talán az életük megjobbításának egy ugródeszkája lehetett volna, de nem ez történt. Hiszen nem hogy onnan tovább utazhatnának Nyugat-Európába, hanem az országban „benn ragadtak”.

20150902_19300420150901_141650

Keleti-pályaudvar elzárt – tranzitzóna                                                 rendőri kordon                

A Keleti-pályaudvar szinte tömve van – nap, mint nap több százzal emelkedik a menekültek száma. Szerkesztőségünk a kialakult helyzetre tekintettel megkereste a Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezet országos elnökét, Vajda Attila vezető jogvédőt, aki a kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy elkeserítő és példátlan, embertelen körülmények között vannak tartva ezek az emberek, koszban, mocsokban kell megélniük mindennapjaikat. Az egyik szíriai menekült azt nyilatkozta, hogy a rendőrök bántalmazták, ívó vízhez csak és kizárólag a toalett helyiségben tudott hozzájutni. Egy másik elmondása szerint az igazoltatások alkalmával családok szakadtak szét, rokonaikat a mai napig keresik.

Attila-munka közbenA jogvédő szervezetünk több napja figyelemmel kíséri a Keleti-pályaudvaron és az országban több helyen kialakult migráns helyzetet. Véleményünk szerint a kormánynak az Európai Unióval szorosan együttműködve kellene erre megoldást találnia. Több száz gyermek, akik még karon ülnek, azok tisztába tétele is gondot okoz, de az étkeztetés is komoly problémákat vet fel. A helyi civil szervezetek adományokból és egyéb, más jellegű segélyekből próbálják megoldani a nagy menekültáradat „közétkeztetését”. Véleményem szerint több jog sérül a menekültek vonatkozásában, mint például a tisztességes eljáráshoz való jog, az élethez való jog, az élet méltóságához való jog, valamint a biztonsághoz való jog és nem utolsó sorban nem elhanyagolható a szabadságjog, ami megalapozza minden ember számára a szabad hely megválasztását. Több napon keresztül a helyszínen tartózkodtunk, ez idő alatt a szervezet azt tapasztalta, hogy a rendőrség sem volt a helyzet magaslatán. Ugyan rendkívüli esetről nem tudunk beszámolni, de arról igen, hogy több menekültben egyfajta riadalmat és félelmet keltett a nagy rendőri jelenlét. Vajda Attila az országosan ismert vezető jogvédő hozzátette, hogy komoly probléma az, hogy a kormány bizonytalan állapotban tartja a hazánkban rekedt menekülteket, illetve hogy nem tudják elhagyni az országot. Ez is egy olyan biztonsági kockázati tényező, ami meghatározza a menekültek tűréshatárát.

Vajda Attila országos elnök munka közben

Az is a problémák közé tartozik, hogy sok menekült megvette a vonatjegyét a Nyugat-Európába induló vonatra, de a többnapos rendőri intézkedések megakadályozták azt, hogy felülhessenek a vonatra, a pályaudvarról kiszorították őket, és így a menetjegyüket sokan még visszaváltani sem tudták. Ezért a jogvédő szervezet egyértelmű álláspontja az, hogy az állam így, ebben a vonatkozásban kárt okozott azon menekültek sérelmére, akik vonatjeggyel rendelkeztek, azonban az utazást már nem tudták megkezdeni. Vajda Attila vezető jogvédő végezetül hozzátette, hogy továbbra is a helyszínen lesznek, az eseményeket folyamatosan figyelemmel fogják kísérni, s ha kell, a helyszínen azonnali intézkedéseket kikényszerít a hivatalos szervektől. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a menekült kérdést egyszer, s mindenkorra már megoldotta volna. Ebben a kérdésben párbeszédet folytat a Belügyminisztériummal, illetve az egyéb társszervekkel. Szerkesztőségünket tájékoztatta a jogvédő szervezet, hogy megkeresték a Belügyminisztériumot, ahol a neve elhallgatását kérő személy elmondta, hogy a Magyarországon tartózkodó menekültek nem hagyhatják el az ország határait, a kialakult helyzet miatt több befogadó állomásra fogják őket elszállítani. A befogadó állomáson történik meg majd a személyek beazonosítása, illetve nyilvántartásba vétele, valamint a menekültstátusz eljárás lefolytatása ott fog megtörténni.

20150902_15044520150902_19070820150902_193009

A migránsok utazását a kormány elzárta

A vezető jogvédő úr arra is kitért, hogy az is nagy problémát okoz, hogy nincsenek arab tolmácsok, ezért nem jutnak információhoz, ami különösen nagy problémát okoz a számukra. Hozzáfűzte még azt is, hogy a Parlament összeült a kialakult menekült ügy kapcsán, ma vitatja meg a Bevándorlási és Idegenrendészeti Törvény módosítását, amely ma, de legkésőbb holnap elfogadnak. Szerkesztőségünk utánajárt azon hírnek, hogy valójában a mai nap folyamán a Keleti-pályaudvarról indult-e vonat, mely a menekülteket vitte más országba, információnk szerint ez a vonat, ami reggel hagyta el a Keleti-pályaudvart, valójában el sem hagyta az ország határát, hanem a vonaton rajta ülő menekülteket egy befogadó állomásra vitték.

Továbbra is a helyszínen leszünk, és összefoglaló tudósítást adunk.

NHN24

fekete szalagos tiltakozás a Péterfy Sándor utcai kórházban.

2015. április 26.

Országos szintűvé dagadt egy a Péterfy Sándor utcai Kórházban dolgozó nővér megmozdulása, valamint A fekete ruhát, fekete szalagra cserélik a tiltakozó nővérek.

fekete
Amint az már ismert, a nővér azzal akart tiltakozni a nehéz munkakörülmények ellen, hogy fekete ruhát húzott magára. Végül az ápolónő felettesei nem engedték meg neki a demonstráló öltözéket, és Sándor Mária, arra hivatkozva, hogy nem élhet demonstrációs jogával, közölte: felmond. A gyermekosztályon nagy és felháborító hiányosságok vannak, mely ellen tiltakozott a nővér.
A Népszabadságnak a Péterfy Sándor utcai kórház orvos igazgatója, Szokoly Miklós, Sándor Mária fekete ruhás tiltakozásáról azt mondta: nem a demonstrációs jogát vitatják az ápolónőnek, hiszen amikor ismét átöltözött a kórházi formaruhába, akkor is kitűzött egy fekete szalagot, amit már nem tettek szóvá. Ám az újszülöttek biztonsága érdekében nem megengedhető, hogy valaki ne a kórházban mosott formaruhában dolgozzon. Az ápolónőre bízott csecsemők immunrendszere fejletlen, nagyon fogékonyak a fertőzésre.
Ennek kapcsán sokan megkeresték a Független Egészségügyi Szakszervezet mellet a Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezetet, akik közös álláspontjuknak hangot adva, azt tanácsolták a nővéreknek, hogy a fekete szalag viselése alkotmányos joga egy embernek, így annak viselése nem lehet az a tényállása a kórháznak, hogy azt higiéniai okokra hivatkozva betiltsa.

A jogvédő szervezet Országos Elnökét, Vajda Attilát telefonon értük utol, aki elmondta, hogy személyes tapasztalata van a közkórházi ellátásról és annak felszereltsége elavult, álláspontja szerint már már, alkalmatlan a biztonságos egészségügyi ellátásra, így teljes megértéséről és támogatásáról szeretné biztosítani az érintett intézmény dolgozóit, valamint érdekesség képen jegyezte meg, hogy míg Orbán Viktor Apja, bányászati és egyéb munkálatokra közel 60. milliárd vissza nem térítendő támogatást kapott, addig a kórházak anyagi helyzete egyre nehezebb és az állam teljesen magára hagyta az egészségügyet, és azoknak dolgozóit.

mail-google-com1
Szinte felháborító az is, hogy a stadionokra is , több mint 60. milliárd forint ment el, míg az Egészségügyi Minisztérium ennyi pénzt adna idén a kórházaknak, akiknek annyi és olyan szintű az elmaradásuk vannak, hogy ezen összeg nem fogja tudni biztosítani biztonságos és zökkenőmentes működésüket. Kettő lehetőséget sejtet ez a fajta Minisztériumi hozzá állás az ügyhöz. Az első, hogy annyira ellehetetlenítik a kórházakat, hogy más út nem lehet csak a magán biztosítok , az egészségpénztári és egészségügyi ellátásra. A másik, hogy a kormány annyira szociálisan érzéketlen, hogy nem foglalkozik a betegek és ellátóik további helyzetével. Egyik oldal és eshetőség szem szép és ember baráti. Talán lehet jobb is lesz a kérdést feltennünk mielőbb és nem megvárni az egészségügy teljes szétesését, valamint nem ölbe tett kézzel, némán tűrni, hogy a magyar-népet, egészségügyi kérdésben is elhagyni készül az állam. Mintha az lenne a cél, hogy teljesen ellehetetlenítenék a magyar népet. Lassú halála ez egy társadalomnak, de valahol a francia forradalom is, hasonló körülmények között élesedett ki. Mi reméljük nem jutunk el egy ekkora szintű forradalomhoz.

Mester Márton Tamás szerkesztő újságíró

Mester Márton Tamás
szerkesztő újságíró