Skip to content

Vizsgálatot kért a Jogvédő Szervezet

2016. augusztus 3.
A Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezet döntött amellett, hogy górcső alá veszi Magyarország valamennyi büntetés-végrehajtási intézetét. Harcol minden megalázó és emberi méltóságot sértő intézkedés ellen.
Ugyanakkor hangot fog adni mindig úgy a sajtó előtt, mint más civil szervezetek előtt, hogy a büntetés-végrehajtásban milyen embertelen, sok esetben súlyos, emberi jogokat sértő történések “kapják fel fejüket”.
 
A Jogvédő Szervezet többször szembesült olyan büntetés-végrehajtási személyi állományú dolgozókkal, akik sokszor a szadista hajlamukat kiélve, sokszor az intézetparancsnok(ok) ehhez teret is engedve történhetnek meg a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben jogsértő és embert megalázó gaztettek.
 
A fogva tartási körülményekkel kapcsolatosan harcot folytat, – igény szerint bíróságon, kártérítési eljárásokban képviseli a fogvatartotti állományt.
 
Amennyiben bárkinek problémája akad, úgy a 06-20-509-98-76-os segélykérő telefonszámon bejelentést tehet, valamint a központi e-mail címünkre: polgarijogvedo@gmail.com, illetve a 1078 Budapest, Garay u. 45. 3. emelet 318. irodába küldhetik leveleiket.
Mellékeljük a Jogvédő Szervezet a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Felkai László úr részére megküldött levelét.
Szolnoki panasz 1.o.jpgSzolnoki panasz 2.o.jpg

Köszönet a Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezetnek

2016. június 14.
JRNÖ köszönőlevele

Segítség a BKV munkatársainak

2016. március 9.

Tisztelt BKV Munkatársak!!!!

Az MPNJSZ sajnálattal értesült azon tényről, hogy a BKV-nál megkezdődött a munkavállalók csoportos létszámleépítése.
A Jogvédő Szervezet megdöbbenve tapasztalja azon tényt, hogy a BKV-nál működő szakszervezetek a munkahelyek megtartása érdekében semmit nem tesznek, tagjaik érdekképviseletét most már igazoltan nem látják el, erre maga a csoportos létszámcsökkentés a bizonyíték.
http://www.origo.hu/…/20160302-elkezdte-ertesiteni-a-kiruga…

A Jogvédő Szervezet munkavállalók munkajogi képviseletében nagy tapasztalattal rendelkezik, komoly munkajogi ismerettel és gyakorlattal bíró jogászokkal dolgozik együtt.
Felajánljuk segítségünket a létszámleépítéssel érintett kollégáknak, keressék Szervezetünket a honlapon található telefonszámunkon (06-20-509-9876).

Vajda Attila Elnök

A Magyar Paralimpiai Bizottság rejtélyes ügyei

2016. február 17.

Kovács Brigitta, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) sportgazdasági vezetője, még tavaly júniusban munkaügyi pert indított munkáltatója ellen, a Gömöri Zsolt által vezetett Magyar Paralimpiai Bizottság ellen, amiért az rendkívüli felmondással kívánt tőle megválni.

Kovács Brigitta kép7.jpg

Kovács Brigitta interjút ad

A tárgyalás márciusban folytatódik a tanúk, Gömöri Zsolt és Szabó Kristóf meghallgatásával. – Az ügy politikai vonzatára való tekintettel a kereset benyújtásához és a jogvita lefolytatásához a független, Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezet (MPNJSZ) nyújt segítséget. – A munkaügyi perrel kapcsolatban Vajda Attila a szervezet, vezető jogvédője nyilatkozott.

A Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezet még 2016. január 27. én adta be a Munkaügyi Bírósághoz a keresetet, annak okán, hogy Kovács Brigitta munkaviszonyát a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) rendkívüli felmondással megszüntette. – Kovács Brigitta, szervezetünk segítségét kérte a jogsértési ügyben, mert attól tartott, hogy a peres eljárás következtében politikai támadások érhetik.  – Nyilatkozott Vajda Attila vezető jogvédő, aki a február 11. – i beadványában indítványozta az MPB elnöke, Gömöri Zsolt és jelenlegi alelnöke, Deutsch Tamás tanúként történő meghallgatását.

A vezető jogvédő, több izzasztó kérdést kíván feltenni az MPB elnökének például arra vonatkozóan, hogy mire alapozza azon állításait, hogy a felperes kiszolgáltatott olyan információkat, amelyek a médiában megjelentek. – E mellet, még számos kérdés vár megválaszolásra, amely tisztázhatja Kovács Brigitta igazát. – Tette hozzá Vajda Attila.

DSC02495.JPG

Vajda Attila vezető jogvédő munka közben

A munkaviszony rendkívüli felmondását a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Gömöri Zsolt korábban azzal magyarázta, hogy Kovács Brigitta, az MPB sportgazdasági vezetője szivárogtatott ki – többek között a végtörlesztésekre és a támogatásokra vonatkozó adatokat a sajtó számára.   –  A vádat, Kovács már egy korábbi, 2015. májusi RTL Klub kamerák előtt adott nyilatkozatában is cáfolta. Tekintettel arra a tényre, hogy egy szöuli utazásról hazaérve ő már a kirobbant botránnyal szembesült, a gyanúsítás alaptalan – mondta el a jogvédő, Vajda Attila.

 

 „De ha kiszolgáltattam volna az MPB – vel kapcsolatos, a sajtóban megjelent információkat, akkor sem követtem volna el törvénybe ütköző cselekményt, mert az MPB egy közhasznú szervezet, ily módon a támogatásokra vonatkozó információk is nyilvánosak.” – Nyilatkozott Kovács Brigitta egy televíziós interjúban.

Habár a visszaéléseket nem Kovács Brigitta szivárogtatta ki, a könyvelésben szereplő adatok pontosak és azok azt mutatják, hogy a finanszírozásból a vezetőség nem a paralimpikonok helyzetét jobbította, hanem saját luxuskörülményeik javításán szorgoskodott.  – „Nem állítottam olyasmit, amit ne tudnék iratokkal is igazolni.” –  Mondta az MPB sportgazdasági vezetője.

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) alelnöke, Deutsch Tamás javaslatára a szervezet kifizette Gömöri Zsolt elnök lakáshitelének hárommillió forintos végtörlesztését, de nemcsak a bizottság elnöke, hanem három munkatársa is kapott végtörlesztési támogatást az elnökség döntése alapján. Egyikőjük Gömörihez hasonló módon jutott pénzhez, míg ketten kamatmentes hitelt kaptak.  A végtörlesztések támogatásai kilencmillió forintba kerültek összesen.

Gömöri ellen, csalás és hűtlen kezelés vádjával nyomozást indított a Nemzeti Nyomozóiroda az MPB szervezet vagyonával kapcsolatosan, amit a rendelkezésre álló adatok alapján sikkasztásra módosítottak szeptemberben – jelenleg az ügy, vád-előkészítési szakaszba van.

Kovács Brigitta, MPB ellen elindított perét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 2016. március 17. én 13 – órakor tárgyalja a (1027 Budapest, Tölgyfa utca 1-3.), 121 – es számú tárgyalóteremben.

Nem hétköznapi munkaügyi per előtt állunk – mondta el Vajda Attila, majd folytatta – az ügy, előzményei miatt, jelentős érdeklődést kelthet az emberekben, tekintettel az előzményekre – hiszen az MPB körül 2015 májusában kirobbant botrány politikai vetülete miatt, a magyarországi sportágazatok finanszírozásával és a vezetők elszámoltatásával kapcsolatos kérdések is felmerültek.

Kovács Brigitta a Hír Tv-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ha az ügy miatt nem is dolgozhat tovább a Magyar Paralimpiai Bizottságnál, a saját becsületét mindenáron megvédi hazai és nemzetközi szinten is.

Az MPB botrány előzményei és okai, a múlt évre vezethetőek vissza.

Bár a sportolók tavaly nem voltak egységesek az ügy megítélésben, többen közülük azt akarták, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetése mondjon le a botrányai miatt. – „Sokan nem mernek beszélni a Magyar Paralimpiai Bizottság berkein belül, mert félnek a kirúgástól…” – Nyilatkozott egy ATV- ben adott interjúban Kovács Brigitta.

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) által, Deutsch Tamás alelnök javaslatára kifizetett lakáshitelek végtörlesztésének kifizetését azon jogszabály alapján tették, amely szerint a munkaadók hét és fél millió forintig adómentes támogatást adhattak dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre.

Gömöri szerint azért volt erre szükség, mert a bizottság munkatársai a devizahitel terhe miatt nem tudtak megfelelően a munkájukra koncentrálni. A vezetőség szerint szabályosan és etikusan jártak el, ráadásul nem állami pénzből, hanem szponzori adományokból és más bevételeikből költöttek a végtörlesztésre.

Mató Gyula paralimpikon vívó szerint nem az a baj, hogy a bizottság elnöke kifizette a lakáshitelének végtörlesztését, hanem hogy mindezt a sportolók pénzéből tette, miközben ők gyakorlatilag napról napra élnek. – Ami történt, az már „a pofátlanság határát is túllépte”. Gömöri Zsolt szerint „hazug lejáratási kísérletről van szó”.

Az elnökség nem személyekről szavazott, amikor a vezetőség lakáshitel törlesztéséhez pénzt lehetővé tette, hanem arról, hogy élünk-e a törvény adta lehetőséggel – válaszolt Gömöri arra a fölvetésre, miszerint az igazán bajban lévők mellett rajta miért kellett segíteni, tekintettel arra, hogy a 2012-es paralimpiai sikerek után tizenhétmilliós prémiumban részesült, ráadásul elnöki és sportszakmai igazgatói tisztéért tisztességes fizetést kap.

Pár nappal később felügyelőbizottsági vizsgálat indult – Gömöri tulajdonképpen maga ellen rendelt el vizsgálatot – részben a végtörlesztések ügyében, részben, mert két munkatársával áprilisban Mexikóba utazott egy olyan erőemelő-versenyre, amelyen nem vett részt magyar parasportoló. A bizottság állítása szerint ennek költségeit a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság állta. – Az Index információi szerint egyébként az elnök havonta bruttó másfél millió 600 ezer forintot keres.

Május 12-én Gömöri bejelentette: visszafizette a devizahitelének végtörlesztésére felvett hárommillió forintos támogatást az MPB részére. Azt mondta: annak ellenére döntött így, hogy szerinte 2012-ben jogszerűen vette fel a vissza nem térítendő támogatást, hiszen ez a lehetőség akkor minden köztisztviselőt megilletett, ő pedig nem tett mást, csak élt a lehetőséggel, és ennek megfelelően hozta meg a döntést a szervezet elnöksége is. Arra az újságírói kérdésre, hogy az MPB elnökségének hasonló juttatásban részesült tagjai szintén visszafizették-e a támogatást, Gömöri nem felelt egyértelműen. Annyit mondott: az elnökség tagjainak nem munkáltatója a Magyar Paralimpiai Bizottság .

Közben azonban az is kiderült, hogy a bizottság 2010 és 2014 között épp az elnök cégétől bérelt autót összesen 2,9 millió forintért. Az autót 2014 elején ellopták, ezért az MPB hárommillió forint kártérítést adott Gömöri cégének. Az elnök cége úgy kapott hárommillió forint fájdalomdíjat, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv szerint a lopási kár ennek pont a fele, másfélmillió volt. Az RTL Híradó birtokába jutott másik dokumentum szerint 2014-ben az MPB csaknem tízmillió forintért vett egy autót is.

A paralimpiai sportolók felháborítónak tartották az indokolatlan költekezést és az események hatására tavaly petíciót is írtak, amelyben lemondásra szólították föl az elnökséget, ám ennek  nem volt eredménye. – Ha a bizottság a támogatások és szponzori pénzek nagyobb hányadát arra fordítaná, amire azt kapja a szervezet, vagyis a paralimpikonokra, akkor talán botrány sem robban ki.

Korábban Magyar Paralimpiai Bizottság álságos módon a sportolók kiábrándító anyagi körülményeiről adott hírt: „Világklasszis paralimpikonoknak vannak napi megélhetési gondjaik a méltatlanul alacsony havi támogatás következtében.” A londoni paralimpián érmet nyert sportolók készültek úgy a játékokra, hogy napi szinten nélkülöztek, jelentős lemondással tudták vállalni a napi felkészülést, az azzal járó költségeket.

A helyzet azóta sem javult. Vannak sportolóink, akik csak az edzőtáborban jutnak megfelelő táplálékhoz, mert a havi méltatlanul alacsony támogatásból legfeljebb naponta egyszer tudnak megenni egy párizsis zsömlét vagy egy pár virslit. Elvétve akad olyan paraversenyző, aki nem kényszerül arra, hogy a napi edzések mellett nyolc-tíz órát dolgozzék, és nem a megélhetésért, hanem a túlélésért” – írta tavaly márciusi közleményében az MPB.

Mató Gyula paralimpikon vívó szerint nem az a baj, hogy Gömöri kifizette a végtörlesztését, hanem az, hogy az ő pénzüket használta erre. Mató azt mondta: a 2012-es londoni játékok előtt megvonták a jutalmakat a sportolóktól. „Az épekhez képest a felére vették le” – mondta a vívó. Az volt az indok, hogy ezt az összeget be fogják építeni a támogatási, illetve az ösztöndíjrendszerbe. „Ehhez képest nulla forintot kaptam London óta” – tette hozzá.

„Sok sportoló megélhetése múlik azon, hogy kapja-e ezt a támogatást vagy sem. Sokan saját zsebből fizetik a felkészülésüket, nekem is azon kell gondolkodnom, hogy melyik csekket ne fizessem be csak azért, hogy edzésre tudjak járni” – mondta a paralimpikon.

A petíciót azért írták, mert a sportvezetés nem képviseli a sportolókat úgy, ahogyan kellene – közölte Mató hozzátéve, hogy a petíciót nem mindenki írta alá – szerinte azért, mert megfélemlítették őket, például azzal, hogy nem mehetnek Rióba 2016-ban. „Hiába kvalifikálom magam, ha a MPB nem kandidál nevez” – mondta a vívó. Hozzátette: ez nem politikai támadás: egyszerűen, ami történt, már „a pofátlanság határát is átlépte”.

Az MPB tavalyi gyűlése után a testület közleményt adott ki, mely szerint a parasportolókat, a fogyatékosok sportjában dolgozó edzőket, vezetőket és közvéleményt megtéveszteni szándékozó, részletesen megkonstruált, hazug lejáratási kísérletről van szó. – A paralimpikonok azonban ezt másként látják – Pásztori Dóra kétszeres aranyérmes paralimpiai úszó, egy közösségi oldal bejegyzésében szintén emberileg és erkölcsileg is alkalmatlannak nevezete az MPB vezetőségét.

Garami  Gömöri Zsoltot lemondásra szólította fel a paralimpiai úszó és azt írta – „Nem az a baj, hogy hazudtok, hanem az a baj, hogy a paralimpikonokat degenerált hülyének nézitek, akik nem képesek saját véleményt alkotni és akiket csúnya gonosz emberek folyamatosan manipulálnak és félrevezetnek. Értelmes gondolkodó, felnőtt emberek vagyunk, akik tények dokumentumok és információk alapján saját véleményt alkotunk rólad és az elnökségről. Ezt megkonstruált hecckampányként, politikai támadásként beállítani remek kommunikációs fogás, csak épp nem igaz.”

A botránnyal kapcsolatos utolsó emlékezetes MPB sajtótájékoztatón Gömöri az általa „hazugnak és lejáratónak” nevezett tizenhét vádpontot tételesen tagadta, majd a közleménye felolvasása után pedig – anélkül, hogy kérdezni lehetett volna tőle – viharos gyorsasággal távozott. (forrás:RTL  Klub)

A sportolók teljesítményét nagyban befolyásolja az, hogy milyen körülmények között kell edzeniük, hogy elegendő pénz jut – e megfelelő táplálkozásra, a rezsijük kifizetésére. –   Továbbá a sportolók pszichés állapotára az is hatással van, hogy mennyire igazságos velük az a szervezet, amely versenyekre küldi sportolóit.

Kovács Brigitta munkaügyi pere kapcsán egy lavina indulhat el akár rendszer szinten a profi sport területén, hiszen a támogatásokkal és finanszírozással kapcsolatos visszaélések a sportolók meglátása szerint nem egyedülállóak sport szövetségi szinten. Az is nyilvánvaló, hogy ha valaki útban van a hatalom számára, azt egyszerűen félreállítják, eltávolítják még akkor is, ha a munkáját rendesen végzi.    (Forrás; RTL Klub)

B. M.

Kaotikus állapotok a magyarországi migráns helyzetben

2015. szeptember 3.

Több, mint 50 napja érkeztek hazánkba különböző országokból menekültek: afgánok, pakisztániak, szíriaiak, irakiak, sri lankaiak , líbiaiak és arab nemzetiségűek.

20150902_193120

Keleti-pályaudvar

Ezek az emberek menekültként lépték át Magyarország határait. Többségük a térségükben dúló háborúk, illetve faji és etnikai üldöztetések elől, az életük megóvása érdekében menekültek el saját országukból. Úti céljuk nem hazánk volt, hanem Nyugat-Európa. A déli határszakaszon ugyan kerítéssel próbálták megakadályozni a menekültek áradatát, de mint azt a gyakorlat is bebizonyította, még a „Nato-háló” sem fogta vissza őket. Szerkesztőségünk több napon át – mint megannyi más sajtóorgánum – foglalkozott ezzel a kérdéssel. A tranzitzónákban rekedt menekültek több héten keresztül teljes kiszolgáltatottságban – egy új élet reményében, illetve saját életük megóvásáért vállalták, hogy menekültként saját hazájukból eljöjjenek. A nagy menekültáradattal az „Orbán-kabinet” nem tudott emberi és ésszerű határokon belül megoldásokat találni, a kormány külön kérése az volt, hogy a társadalmi civil szervezetek vegyék ki részüket a menekültek segélyezésében, illetve más egyéb a migrációt érintő kérdésekben. A Keleti-pályaudvar egy olyan hellyé vált a migránsok körében, ami talán az életük megjobbításának egy ugródeszkája lehetett volna, de nem ez történt. Hiszen nem hogy onnan tovább utazhatnának Nyugat-Európába, hanem az országban „benn ragadtak”.

20150902_19300420150901_141650

Keleti-pályaudvar elzárt – tranzitzóna                                                 rendőri kordon                

A Keleti-pályaudvar szinte tömve van – nap, mint nap több százzal emelkedik a menekültek száma. Szerkesztőségünk a kialakult helyzetre tekintettel megkereste a Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezet országos elnökét, Vajda Attila vezető jogvédőt, aki a kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy elkeserítő és példátlan, embertelen körülmények között vannak tartva ezek az emberek, koszban, mocsokban kell megélniük mindennapjaikat. Az egyik szíriai menekült azt nyilatkozta, hogy a rendőrök bántalmazták, ívó vízhez csak és kizárólag a toalett helyiségben tudott hozzájutni. Egy másik elmondása szerint az igazoltatások alkalmával családok szakadtak szét, rokonaikat a mai napig keresik.

Attila-munka közbenA jogvédő szervezetünk több napja figyelemmel kíséri a Keleti-pályaudvaron és az országban több helyen kialakult migráns helyzetet. Véleményünk szerint a kormánynak az Európai Unióval szorosan együttműködve kellene erre megoldást találnia. Több száz gyermek, akik még karon ülnek, azok tisztába tétele is gondot okoz, de az étkeztetés is komoly problémákat vet fel. A helyi civil szervezetek adományokból és egyéb, más jellegű segélyekből próbálják megoldani a nagy menekültáradat „közétkeztetését”. Véleményem szerint több jog sérül a menekültek vonatkozásában, mint például a tisztességes eljáráshoz való jog, az élethez való jog, az élet méltóságához való jog, valamint a biztonsághoz való jog és nem utolsó sorban nem elhanyagolható a szabadságjog, ami megalapozza minden ember számára a szabad hely megválasztását. Több napon keresztül a helyszínen tartózkodtunk, ez idő alatt a szervezet azt tapasztalta, hogy a rendőrség sem volt a helyzet magaslatán. Ugyan rendkívüli esetről nem tudunk beszámolni, de arról igen, hogy több menekültben egyfajta riadalmat és félelmet keltett a nagy rendőri jelenlét. Vajda Attila az országosan ismert vezető jogvédő hozzátette, hogy komoly probléma az, hogy a kormány bizonytalan állapotban tartja a hazánkban rekedt menekülteket, illetve hogy nem tudják elhagyni az országot. Ez is egy olyan biztonsági kockázati tényező, ami meghatározza a menekültek tűréshatárát.

Vajda Attila országos elnök munka közben

Az is a problémák közé tartozik, hogy sok menekült megvette a vonatjegyét a Nyugat-Európába induló vonatra, de a többnapos rendőri intézkedések megakadályozták azt, hogy felülhessenek a vonatra, a pályaudvarról kiszorították őket, és így a menetjegyüket sokan még visszaváltani sem tudták. Ezért a jogvédő szervezet egyértelmű álláspontja az, hogy az állam így, ebben a vonatkozásban kárt okozott azon menekültek sérelmére, akik vonatjeggyel rendelkeztek, azonban az utazást már nem tudták megkezdeni. Vajda Attila vezető jogvédő végezetül hozzátette, hogy továbbra is a helyszínen lesznek, az eseményeket folyamatosan figyelemmel fogják kísérni, s ha kell, a helyszínen azonnali intézkedéseket kikényszerít a hivatalos szervektől. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a menekült kérdést egyszer, s mindenkorra már megoldotta volna. Ebben a kérdésben párbeszédet folytat a Belügyminisztériummal, illetve az egyéb társszervekkel. Szerkesztőségünket tájékoztatta a jogvédő szervezet, hogy megkeresték a Belügyminisztériumot, ahol a neve elhallgatását kérő személy elmondta, hogy a Magyarországon tartózkodó menekültek nem hagyhatják el az ország határait, a kialakult helyzet miatt több befogadó állomásra fogják őket elszállítani. A befogadó állomáson történik meg majd a személyek beazonosítása, illetve nyilvántartásba vétele, valamint a menekültstátusz eljárás lefolytatása ott fog megtörténni.

20150902_15044520150902_19070820150902_193009

A migránsok utazását a kormány elzárta

A vezető jogvédő úr arra is kitért, hogy az is nagy problémát okoz, hogy nincsenek arab tolmácsok, ezért nem jutnak információhoz, ami különösen nagy problémát okoz a számukra. Hozzáfűzte még azt is, hogy a Parlament összeült a kialakult menekült ügy kapcsán, ma vitatja meg a Bevándorlási és Idegenrendészeti Törvény módosítását, amely ma, de legkésőbb holnap elfogadnak. Szerkesztőségünk utánajárt azon hírnek, hogy valójában a mai nap folyamán a Keleti-pályaudvarról indult-e vonat, mely a menekülteket vitte más országba, információnk szerint ez a vonat, ami reggel hagyta el a Keleti-pályaudvart, valójában el sem hagyta az ország határát, hanem a vonaton rajta ülő menekülteket egy befogadó állomásra vitték.

Továbbra is a helyszínen leszünk, és összefoglaló tudósítást adunk.

NHN24

fekete szalagos tiltakozás a Péterfy Sándor utcai kórházban.

2015. április 26.

Országos szintűvé dagadt egy a Péterfy Sándor utcai Kórházban dolgozó nővér megmozdulása, valamint A fekete ruhát, fekete szalagra cserélik a tiltakozó nővérek.

fekete
Amint az már ismert, a nővér azzal akart tiltakozni a nehéz munkakörülmények ellen, hogy fekete ruhát húzott magára. Végül az ápolónő felettesei nem engedték meg neki a demonstráló öltözéket, és Sándor Mária, arra hivatkozva, hogy nem élhet demonstrációs jogával, közölte: felmond. A gyermekosztályon nagy és felháborító hiányosságok vannak, mely ellen tiltakozott a nővér.
A Népszabadságnak a Péterfy Sándor utcai kórház orvos igazgatója, Szokoly Miklós, Sándor Mária fekete ruhás tiltakozásáról azt mondta: nem a demonstrációs jogát vitatják az ápolónőnek, hiszen amikor ismét átöltözött a kórházi formaruhába, akkor is kitűzött egy fekete szalagot, amit már nem tettek szóvá. Ám az újszülöttek biztonsága érdekében nem megengedhető, hogy valaki ne a kórházban mosott formaruhában dolgozzon. Az ápolónőre bízott csecsemők immunrendszere fejletlen, nagyon fogékonyak a fertőzésre.
Ennek kapcsán sokan megkeresték a Független Egészségügyi Szakszervezet mellet a Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezetet, akik közös álláspontjuknak hangot adva, azt tanácsolták a nővéreknek, hogy a fekete szalag viselése alkotmányos joga egy embernek, így annak viselése nem lehet az a tényállása a kórháznak, hogy azt higiéniai okokra hivatkozva betiltsa.

A jogvédő szervezet Országos Elnökét, Vajda Attilát telefonon értük utol, aki elmondta, hogy személyes tapasztalata van a közkórházi ellátásról és annak felszereltsége elavult, álláspontja szerint már már, alkalmatlan a biztonságos egészségügyi ellátásra, így teljes megértéséről és támogatásáról szeretné biztosítani az érintett intézmény dolgozóit, valamint érdekesség képen jegyezte meg, hogy míg Orbán Viktor Apja, bányászati és egyéb munkálatokra közel 60. milliárd vissza nem térítendő támogatást kapott, addig a kórházak anyagi helyzete egyre nehezebb és az állam teljesen magára hagyta az egészségügyet, és azoknak dolgozóit.

mail-google-com1
Szinte felháborító az is, hogy a stadionokra is , több mint 60. milliárd forint ment el, míg az Egészségügyi Minisztérium ennyi pénzt adna idén a kórházaknak, akiknek annyi és olyan szintű az elmaradásuk vannak, hogy ezen összeg nem fogja tudni biztosítani biztonságos és zökkenőmentes működésüket. Kettő lehetőséget sejtet ez a fajta Minisztériumi hozzá állás az ügyhöz. Az első, hogy annyira ellehetetlenítik a kórházakat, hogy más út nem lehet csak a magán biztosítok , az egészségpénztári és egészségügyi ellátásra. A másik, hogy a kormány annyira szociálisan érzéketlen, hogy nem foglalkozik a betegek és ellátóik további helyzetével. Egyik oldal és eshetőség szem szép és ember baráti. Talán lehet jobb is lesz a kérdést feltennünk mielőbb és nem megvárni az egészségügy teljes szétesését, valamint nem ölbe tett kézzel, némán tűrni, hogy a magyar-népet, egészségügyi kérdésben is elhagyni készül az állam. Mintha az lenne a cél, hogy teljesen ellehetetlenítenék a magyar népet. Lassú halála ez egy társadalomnak, de valahol a francia forradalom is, hasonló körülmények között élesedett ki. Mi reméljük nem jutunk el egy ekkora szintű forradalomhoz.

Mester Márton Tamás szerkesztő újságíró

Mester Márton Tamás
szerkesztő újságíró

Elhallgatott kilakoltatás a diákoknak a Raoul Wallenberg Szakközép és Szakiskolában.

2015. április 21.

Az NHN24. hírügynökségnek sikerült bejutnia a sajtót is kitiltott helyre, majd nyilatkozott egy végzős diák anyukája.

RaoulFotó: Horváth Szilvia

Az ország egyik legnevesebb egészségügyi középiskolája, ahova közel 1100 diák jár, előzetes bejelentés nélkül a kormány úgy döntött, hogy március 18-án megszünteti az intézményt, melyről csak most a napokban tájékoztatták az iskola igazgatóságát.

raoul3Fotó: Horváth Szilvia

Az iskolába az egyik, neve elhallgatását kérő diák úgy nyilatkozott, hogy szerdán az az, április 15-én összehívták a diákokat és az igazgató jelentette be, hogy az iskolai épület, mint tanintézményi létesítmény, rendeltetése céljából megszűnik. Tudomása szerint, 6 iskolába fogják őket elhelyezni, így nem igazán bíztatóan néz a jövőre nézve, hiszen neki még kettő éve lett volna hátra. Tudomása szerint őt a Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskolába helyeznék át, ami köztudottan többnyire is fiúkat és leginkább nem pedig egészségügyi szakdolgozóknak tanuló diákokat foglalkoztat. Ezen sorok közben a másik szintén név nélkül nyilatkozó diák félelmét mesélte el, mikor azt mondta, hogy nem biztos, hogy eddigi diáktársaikkal fognak tovább tanulni, valamint azt is, hogy azok a szakok, ahova tovább küldik őket, 90%-ban férfiak tanulnak. Mindenki értetlenül áll a bejelentett hír hallatán, hiszen még idejük sincs ezt felfogni megérteni. A szülők felháborodtak és próbálják egymást nyugtatni, hiszen arra buzdítják őket, hogy ne a haragjukat tegyék előbbre, hanem a jogalapjukat. Az erről szóló jegyzőkönyvet sem az iskola igazgatósága, sem pedig a szülők nem láthatták.

Az egyik végzős diák lánya Fazekas Anett anyja, Kormos Krisztina úgy nyilatkozott, hogy a diákok 90%-a mind-mind máshonnan járnak ide, hisz ez egy Pestmegyét is behálózó tanintézmény, így ezeknek a diákoknak az életét is meg fogják roncsolni. A tanulmányi átlaguk biztosan vissza fog esni, hiszen egy megszokott csoportban tanultak együtt, hisz az 1100 tanulóból 1000 az lány, akiket műszaki középiskolákba akarnak áthelyezni, víz-gázszerelő, kőműves és egyéb szakiskolákba, hogy ha nem találnak egy olyan épületet, ahova 1100 gyereket egyszerre tudnának áthelyezni. Az Ő tudomása szerint a kormány már döntött március 18-án, de most azt mondja a KLIK igazgatóságának a helyettese, hogy elvileg nincs döntés. Azonban nehezményezi azt, hogy semmilyen tanulmány, illetve szülői értesítés nem történt ebben az ügyben, ami ilyenkor nem csak etikus, hanem szükségszerű. Véleménye szerint ez lett volna az első lépés, hogy először a szülőket kellett volna véleményeztetni, de a szülők és a tantestület helyett döntöttek.

A legnagyobb felháborodást az keltette, hogy erről sem a tantestületet, sem pedig a diákok szüleit sem tájékoztatták, nyilatkozta nekünk a szülő.

Meg nem erősített források szerint az NKE az az a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tart igényt az épületre, melyről Halász József osztályvezető, ugyan nem nyilatkozott sajtónknak, de a tudomásunkat megerősíti a további szülők állttal felvetett kérdéseket!

Az Orbán Kormány által ígért rendészeti és katonai szakembereket, innen kívánja maguk mellé képezni, tehát kell a továbbterjeszkedése az államnak. Az egyre romló egészségügyre azonban nincs szükség, így a képzésük sem annyira fontos, mint a hadászati és rendvédelmi egységek, egyetem szintű, hadrendbe állításának folyamata.

A szülők még nem is sejtik, mi folyik a színfalak mögött, azonban sok diáknak nagy szívfájdalma lehet egy szétszakítás, mely neki talán az álmát jelentette. Buzgó diákok, remélt álmokkal állnak a zászlók, transzparensek mögött. Hisznek még a nemzeti ártatlanságukban, a tanáraik által hirdetett és tanult becsületben, azonban az épületbe lépve,(ahonnan a sajtó ugyan ki lett tiltva, azonban nyilatkozó anyukával még is beléphettem) egyre hangosabb a szülők felháborodása.

Raoul2Fotó: Horváth Szilvia

Nem értem! – Loptam el egy könnyező szülő szavait, – hisz most került ide a lányom. Tovább mentem a tömegben és volt, aki a – lehetetlen ez, hisz még én is ide jártam szavakkal méltatlankodott a hír hallatán. De sokan, és talán ez nekik a legbiztatóbb, hogy a reménybe kapaszkodva állnak az ügynek és próbálnak harcolni az igazukért. Mint egy zártkörű tüntetés, mint egy elfojtott harag dalának, eltitkolt koncertjére léptem volna be. Szinte így tudom leírni azt a légkört, amibe csöppentem. Ők nem akarnak katonát, sem pedig rendvédelmi dolgozót gyerekükből, hanem normális egészségért küzdő gyereket, akik nem is lehetnek közelebb a talán egyik leghíresebb Orvos Egyetemének közelében, mint ezen a helyen, hiszen szinte körbe veszik Őket a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Klinikai épületei. Szemben a Szülészettel, Radiológiával, Belgyógyászattal, Sebészettel és fül-orr-gégészettel. Innen szinte a szakmájukra tekinthetnek és adhatnak nekik sok reményt és buzgóságot a jövőjükre nézve.

Az iskola honlapján is olvasható a következő:

  1. szeptember 1-én kezdődött a történet, amikor egy új, modern iskolában Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium néven elindult valami, egy elszánt „csapat”. Pedagógusok, diákok, képzések, sikerek, kudarcok…

Reméljük, hogy épp nem a sikereket kell eltemetniük és a kudarcok harcmezejére lépni! Azonban a kérdés továbbra is adott! Mi lesz az egészségügyért dolgozni akarók, tanulóik sorsa, hiszen azért egy harcban a leginkább az orvosokra, és ápolókra is van szükség, nem pedig csak a harc edzett katonákra!

Mester Márton Tamás szerkesztő újságíró

Mester Márton Tamás
szerkesztő újságíró

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 491 követőhöz